Lovari_nyelvleckek.doc

Description
Bevezető A romani (cigány) nyelv egy merőben más formában jelenik most meg, az eddig klasszikus – könyvforma helyett lehetőség nyílt arra, hogy interneten keresztül, otthon, kényelmesen hátradőlve székében sajátítsa el a kedves érdeklődő ezt a nyelvet. Jó magam mondhatni „beleszülettem” a romani nyelvet beszélők közösségében, amely közösség a rendszerváltást követően egyre nagyobb mértékben hagyta el a régióra (Kelet-Magyarország - Fábiánháza, Nagyecsed, vagy (Nógrád és Heves megye )igazán jelle

Please download to get full document.

View again

of 67
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Information
Category:

Documents

Publish on:

Views: 0 | Pages: 67

Extension: DOC | Download: 0

Share
Transcript
  Bevezető A romani (cigány) nyelv egy merőben más formában jelenik most meg, az eddig klasszikus – könyvforma elyett leetős!g ny lt arra, ogy interneten kereszt#l, otton, k!nyelmesenátradőlve sz!k!ben saját tsa el a kedves !rdeklődő ezt a nyelvet$ %& magam mondatni'belesz#lettem a romani nyelvet besz!lők közöss!g!ben, amely közöss!g a rendszerváltástkövetően egyre nagyobb m!rt!kben agyta el a r!gi&ra (elet*+agyarország * ábiánáza, -agyecsed, vagy (-&grád !s .eves megye )igazán jellemző trad ci&it, mint /l$ az #nne/ek közöss!gi formában val& megtartását, táncait, zen!it$ Az 0j generáci& már alig, vagy nemk!/es megtartani, a mindenna/i l!t!rt val& k#zdelem a 'felgyorsult világ amely megtörte,megszak totta a közöss!gi !let ko!zi&ját, a fent eml tett generáci& számára már nem lettannyira sz#ks!gszer1 ogy ezeket meg !lj!k, gyakorolják, vagy akár tovább adják$ 2z!rtszeretn!nk m!g nagyobb /ublicitással !lni azzal a leetős!ggel, ogy a romani nyelv azinterneten kereszt#l is el!retőv! váljon mind azok számára, akik !rdeklődnek a nyelv#nk iránt$ 3övid előzm!nyek4  -yelvtud&sok szerint, a romák származási elye 5ndia$ 6er#let!t illetően már több áll tást isallottunk már, de konkr!t bizony t!kok m!g a mai na/ig nem ker#ltek elő$ Amikor egy barátom megk!rdezte tőlem, ogy mi a v!lem!nyem a romani nyelv eredet!ről, !n akövetkezőt válaszoltam$ 6udod, valamikor, mindenki csak egy nyelvet besz!lt, de a Bábeltornyánál tört!ntek után megváltozott a világtört!nelem, !s megosztást eredm!nyezett, iszensenki sem !rtette egymást$ 7al&jában ezután alakultak ki a nemzetek, !s ezeknek sajátoskult0rája, gy a roma kult0ra is$ -agyon ör#lök annak, ogy nyelv#nk a mai na/ig !l, noaigen sokszor /uszt tásnak volt alá vetve, ( +ária 6er!zia, .itler ) m!gis csoda folytánmegmaradt, mai na/ig besz!lik, sőt, leetős!g ny lik arra, ogy az általános iskolákban visszatanulatják azok a gyerekek akiknek már a sz#lei sem besz!lt!k, de a gyerekeiket ösztönzik erre, vagy azok a gyerekek akiket !rdekli a nyelv, !s azok is akik megtanulták a nyelvetvalamilyen szinten, de szeretn!k tovább fejleszteni tudásukat$  Az indo*eur&/ai nyelvcsalád tagjak!nt ezt a nyelvet sok k#lső atás !rte$ 6udjuk, ogy avándorlás alatt, sok ország kulturális atása folyásolta be ezt a nyelvet, mint ( egyi/tom, balkáni országok, román, germán stb$$ ) 2zek között a legnagyobb atást a román nyelvokozta$ A romani nyelvet azánkban nem fenyegeti ez a vesz!ly, mert egyre sz!lesebbtársadalmi r!tegek szeretn!nek megismerkedni ezzel a nyelvvel$ Azonban rendk v#l fontosnak tartom a nyelv távlati c!ljainak a megval&s tását, mint /l$ a nyelvreformot, az elfelejtettszavak elyett más dialektusb&l átvenni, vagy akár 0j szavakat alkotni, az összetett szavak reformját, stb8$ 2rre a többi dialektus biztos t elsősorban forrást, !s a latin, mint minden másnyelv eset!ben$ Az internetes tankönyv anyaggal ka/csolatban, több sztereot /iát szeretn!k eloszlatni, ez anyelv semmivel sem könnyebb az ebben a családban tartoz& többi nyelvn!l, grammatikai !ssz&kincs!t tekintve sem kevesebb, iszen a szakszavak bizonyos iánya miatt t1netkevesebbnek, ám ezeket kör#l rjuk$ Az ala/ 5*55*555 szint, !s a köz!/ 5*55*555$ szint, az 9rig& nyelvvizsgarendszer ala/fok0nyelvvizsgájáoz igazodik !s olyan t!mákat is feldolgoz, amelyek az eddigi /iacon találat&(igen kev!s) nyelvkönyvek egyik!ben sem, vagy csak !rintőlegesen szere/el$ #lönlegess!gem!g ennek a munkának, ogy anyanyelv1 seg tők lesznek allat&k, akiknek seg ts!g!velelyesen ejtetik ki a angokat, szavakat, sz&angs0lyokat$ 6ovábbá a k!/ek seg ts!g!velkönnyebb! válik a tanulás$ A leck!k egymásra !/#lnek, !s minden lecke v!g!n szavak*kifejez!sek, nyelvtan, !s feladatok vannak, 0gy aogy a nyelvkönyvekben$ #lön köszönet aurt :e;in Ala/ tványnak !s a 5B<net +agyarország ft*nak , akik n!lk#l nem jelenetett volna meg ilyen modern formában ez a munka$ A kedves !rdeklődőknek /edig j& tanulást, !s kellemes sz&rakozást k ván a könyv szerzője= 3ostás <saba    Ala/fok> 5$szint> angtan ?$ lecke4 .angtan?$ Lecka ( Lecke)   Hangtan    Az első leckében a romani hangtannal fognak megismerkedni. A romani hangok kiejtését, ahangtárban szereplő anyanyelvű kollégánk lesz segítségnkre. !ivel a romani nyelvben nem  használ nk ékezetet, ezért fontos, hogy a szavak és a hangok helyesen és a megfelelő hangs#llyal legyenek mondva. A tananyag során a következő rövid t!seket asználtam4 al$e$ – alany eset t$e$ – tárgy eset  birt$e$ – birtokos eset r$e$ – r!szes atároz&s eset $e$ – elyatároz&s eset táv$e$ – távol t& eset e$e$ – eszközatároz&s eset msz$e$ – megsz&l t& eset n$fn$ –  mnem1 főn!v nn$fn$ – nőnem1 főn!v szn$ * számn!v nm$ – n!vmás sz$nm$ – szem!lyes n!vmás  b$nm$ – birtokos n!vmás v$nm$ – visszaat& n!vmás mn$ – mell!kn!v e$sz$ – egyes szám tb$sz$ – többes szám 2>?8 – egyes szám ?$ szem!ly8 6>?8 * többes szám ?$ szem!ly8 a > A  – ez a ang a ossz0 á !s az a ang között elelyezkedő rövid 'á ang avel  –  jön  – el v!g1 ige, 2> @$ szem!lyben atározzuk meg$  b > B   – mint a magyarban e buraca – a gomba  – al$e, nn$fn c > <  – mint a magyarban cipil – kiált  – il$ 7!g1 ige c > < ( cs, Cs )   chambel – rág – el v!g1 ig d >   – mint a magyarban o dand – a fog – al$e,   n$fn e > 2  – ez a ang a ossz0 ! !s a rövid e között elelyezkedő rövid '! ang efta –  – !t, tőszámn!v f >   – mint a magyarban e furka – a villa ! evőeszköz, al$e, nn$fn$ g >  – mint a magyarban galbeno ! i  – sárga, k!talak0 mn, dy >y ( g , # )   o d es – a nap > a CD &rás időszak, al$e, n$fn  > .  – mint a magyarban  o hirhij  – a bors&, al$e, n$fn E > F – erős torokang $a$avel – etet  – m1veltető ige e ta$taj – a pohár  – al$e, nn$fn$ o sha$ – a kápos%ta  – al$ e, n$fn$ i > 5  – mint a magyarban iskiril  – &r  – il v!g1 ige  j > %  – mint a magyarban o jivend  – a t'l  – al$e, n$fn k >   – mint a magyarban kiravel  – f%  – el v!g1 ige k >   – un$ eezett ang, ami meglágy tja a kem!ny 'k angot o kher – a há%  – al$e, n$fn l > :  – mint a magyarban e losh – a% öröm  – al$e, nn$fn$ ly > :y  – az orosz ljubity sz&oz asonl&an ejtj#k az 'ly angot e l uvava  – a /i/a – al$e, nn$fn$ m > +  – mint a magyarban muro ! i, e – en 'm  –birt$nm$ > @ alakja van – n, nn, tb$sz$ n > - – mint a magyarban naj – nincs  – tagad& sz& ny > -y  – mint a magyarban n evo ! i, e – j  – @ alak0 mn$ o > 9 – mint a magyarban o$to – *  – tőszámn!v  / > G – mint a magyarban e papin – a liba  – al$e, nn$fn$  / > G – lágy '/ angot ejt#nk phuro ! i, e  – öreg – @ alak0 mn$ r > 3   – mint a magyarban rovel – s&r  – el v!g1 ige s > H  ( s, + )   shudro ! i, e – hideg  – @ alak0 mn$ s> H  ( s%, +% )   sovjarel – altat  –m1veltető ige t > 6 – mint a magyarban o tover – a balta  – al$e, n$fn$
Related Search
Similar documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks