A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei.

Description
A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei.

Please download to get full document.

View again

of 6
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Information
Category:

Book

Publish on:

Views: 0 | Pages: 6

Extension: PDF | Download: 0

Share
Tags
Transcript
  384   6. Fejezet • 1989 – 2007 FORRÁSOK „A magyar kisebbségi oktatás helyzete nem függetleníthető a romániai oktatás egészének összefüggéseitől. Miközben kény-telen felzárkózni a rendszer egyes  változásaihoz (vizsgarendszer, is-kolaszerkezet stb.), a jelentősebb globalizációs törekvések szintjén (képzési kínálat, az iskolával együttműködő intézményhálózat, integrációs politika stb.) egyen-lőtlen, szétfutó fejlődésvonalat ígér. Ezt jelentősen befolyásolják a demográfiai tényezők, az isko-lahálózat differenciáltsága, a ki-sebbség jelenléte az iskolát támo-gató alrendszerekben stb. Abból a meggondolásból, hogy a kisebbségi oktatás egésze „gazdátlan”, abban az értelemben, hogy a kisebbségiségből fakadóan sem a minisztérium Kisebbségi Főosztálya, sem az RMDSZ, sem a civil szervezetek nem tudnak szilárd, koherens, a változások-hoz és a kisebbségi oktatás sa- játos helyzeteihez (tömb, szór- vány, falusi, városi oktatás stb.) egy időben igazodó dinamikus fejlesztéspolitikát működtet-ni, úgy tűnik, hogy a kisrégiókra lebontott, egymástól akár elté-rő oktatásfejlesztési stratégiák kínálhatnak megoldást. A szét-futó fejlődésvonalakat láttatja, hogy míg egy székelyföldi iskola az EU fejlesztési programjaihoz kapcsolódva szakképzést indít, és ehhez partneri kapcsolatokat épít ki a helyi önkormányzattal és gazdasági vállalkozásokkal, addig egy nagyvárosi felekezeti iskola az egyház tradicionális védnöksé-ge alatt vidéki gyermekek iskoláz-tatását vállalja fel, a szórványbeli középiskola pedig az RMDSZ-szel, a helyi gazdasági és civil szférával szorosan együttműködve egy be-fele forduló kistársadalom köz-pontjává válik.”Fóris-Ferencz Rita: Kisebbségi oktatás Romániában felső közép- fokon. In: Mandel Kinga – Papp Z. Attila (szerk.): Cammogás.  Minőségkoncepciók a romániai  magyar középfokú oktatásban. Soros Oktatási Központ, Csíksze- reda, 2007. 94.  A határon túli magyar nemzetiségűek anya-nyelvű oktatásának ügye a kisebbségi közös- ségek egyik állandó, kiemelt kérdése. A 20. század kelet-közép-európai rendszerválto-zásai után az anyanyelvű oktatás érdeké-ben folytatott kisebbségi politizálás új len-dületet kapott. A korábbi évtizedekben az érintett országokban az anyanyelvű oktatás fejlesztése – internacionalista vagy nemzeti érdekekre hivatkozva – politikai korlátokba ütközött. A magyar tannyelvű oktatás mellett szóló érvek így az 1990-es években a kisebb -ségi elitek sérelmi politizálásának részét alkották. Ezek néha háttérbe szorították az oktatással kapcsolatos szakmai koncep-ciókat. Ennek hatása a mai napig érződik.  A kisebbségi iskola fő funkciója a nemzeti felfogás szerint elsősorban a kisebbségvé-delem és az identitásápolás. Az oktatást szolgáltatásként értelmező elképzelések  viszont – az anyanyelv ápolásán és őrzésén túl – az érintett szereplők munkaerő-piaci helyzetének erősítésében jelölték meg az iskolák fő feladatát.Oktatáspolitikai megközelítésben a Magyar országgal szomszédos országokat két csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe Horvátor-szág, Szlovénia és Ausztria  tartozik. Ezek-ben az országokban viszonylag kis számú magyar népesség él, ugyanakkor többé-ke- vésbé biztosított a magyar, illetve a két-tannyelvű alapoktatás és felsőfokú képzés. Szlovéniában például a Maribori Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos általános és középiskolai tanárokat képeznek a Muravi-dék kétnyelvű oktatási intézményei számára, Horvátországban az eszéki Josip Juraj Stross-mayer Egyetemen magyar lektorátus műkö-dik. A magyarlakta települések iskolái közül Eszéken a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ oktatási tevékenysége emelkedik ki. A Bécsi Egyetemen hungaro-lógiai képzés folyik. A burgenlandi települé-seken megszűnt magyar tannyelvű oktatást a magyar nyelv tantárgyként való tanításával, illetve 1992-ben felsőőri két tannyelvű gimná -zium létrehozásával pótolták. A másik csoportba tartozó orszá- gok – Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukraj-na – az ún. szovjet típusú oktatási rendszert örökölték meg. Ennek alapvető jellemzői: a nagyfokú centralizáció, a műszaki jellegű közép- és felsőfokú képzések dominanciája, a középfokú oktatásban való kötelező részvé-tel, továbbá ezzel szemben a felsőfokú képzé-sek szűkössége, a korai és „életre szóló” sza-kosodás. Mivel Románia kivételével új orszá-gokról, illetve új politikai-gazdasági helyzetbe került államokról van szó, az oktatáspolitika igyekezett kielégíteni a nemzetállami igé-nyeket. A kisebbségi iskolák feladata ezen országokban nemcsak a nemzetiségi identi-tás erősítése volt, hanem a nemzetállammal  való azonosulás és az állampolgári lojalitás kitermelése is. Az oktatási szféra a kelet-kö-zép-európai országok rendszerváltozásainak nem csak elszenvedője, hanem aktív részese  volt. A felsőoktatási szintek ennél fogva látvá-nyos változásokkal, míg a közoktatási rendsze-rek kiterjedtségük és centralizáltabb jellegük miatt csak lassabban tudtak reagálni az új politikai-gazdasági kihívásokra. Mindegyik ország esetében elmondhatjuk, hogy a kilencvenes években a nemzetállami igények alakították az oktatási programokat, ami részben elfedte azt a tényt, hogy a korábbi politikai és gazdasági rendszer teljesen össze-omlott. Az oktatási rendszer nemzeti alapin-tézményként való értelmezése a határon túli magyar kisebbségi közösségek vezetőit is arra késztette, hogy igyekezzenek új magyar tan-nyelvű köz- és felsőoktatási intézményeket lét-rehozni. Az oktatásügy a szimbolikus politizá-lás kulcselemévé vált. A többségi és kisebbségi nemzetépítési logika az oktatási intézmények tannyelvének és nemzeti karakterének kér- désében csapott össze, amely helyenként – például Marosvásárhelyen – és az alternatív oktatásügy kapcsán Szlovákiában is tényleges konfliktusokba torkollott.  A hatalmi elitek konfliktusait elsősorban a  felsőoktatás átalakítására  vonatkozó elképzelésekben lehetett nyomon követni.  A magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésében P󰁡󰁰󰁰 Z. A󰁴󰁴󰁩󰁬󰁡   A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei   A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei 385 KRONOLÓGIA  Szlovákia:1990 Elfogadták az új felsőok-tatási törvényt, amely főiskolák, egyetemek alapításának jogát a Szlovák Nemzeti Tanács hatás-körébe utalta. 1990 Megalakult a Szlovákiai Ma- gyar Pedagógusok Szövetsége. 1992. szeptember  Alternatív iskolákra vonatkozó miniszte-ri javaslat szerint a társadalom-tudományi tárgyakat magyarul, a természettudományi tárgyakat szlovákul oktatják. 1995 Módosították az államigaz-gatási törvényt, melynek értelmé-ben az iskolaigazgatók kinevezése a miniszter által kinevezett tan-ügyi hivatalvezető kezébe került. 1995. október 15.  Az államnyelv-ről szóló törvény kimondta, hogy a teljes iskolai dokumentációt államnyelven kell készíteni. 2002. február 21.  Elfogadták az új felsőoktatási törvényt, melynek értelmében magán felsőoktatási intézmény az oktatási miniszté-rium javaslatára, a kormány tá-mogatásával jöhet létre. 2003. október 23.  A Szlovák Par -lament beleegyezését adta, hogy létrejöjjön az első szlovákiai ál-lami magyar felsőoktatási intéz-mény, a Selye János Egyetem. Ukrajna:1990. augusztus 1.  Hatályba lé-pett a nyelvtörvény. 1991. december 8.  Megalakult a Kárpátaljai Magyar Pedagógus -szövetség. 1992. június 25.  Elfogadták a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. 1994. január 13.  Bejegyezték a Kárpátaljai Magyar Főiskolá-ért Alapítványt, melynek fő célja a magyar felsőoktatás létrehozása és fenntartása Kárpátalján. 1994. szeptember Megnyílt a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi kihelyezett tagozata, a jelenle-gi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elődje. 1996  A Kárpátaljai Magyar Fő-iskola megkapta az Ukrán Okta-tási Minisztériumtól a működési engedélyt. két szinten zajlottak a szimbolikus és szak- mai viták. Egyrészt többség–kisebbségi relá -cióban, amikor a kisebbségi felsőoktatás úgy jelent meg, mint a többség által ellen-zett, vagy ellenőrzött intézményalapítási és -bővítési törekvés. Másrészt a kérdést magyar „belügyként” kezelték: azt próbálták eldönteni, hogy a kisebbségi elit melyik része  jogosult anyanyelvi felsőoktatási fejlesztése-ket végrehajtani, illetve kik azok, akik ezek-hez a fejlesztésekhez az adott országban és Magyarországon támogatásokat tudnak sze-rezni. Ennek jegyében intenzív intézmény- alapítási folyamat zajlott le. A 21. század elején már mindegyik nagyobb régióban működtek önálló magyar nyelvű állami vagy magán felsőoktatási intézmények és képzési programok.  Az eltömegesedéssel járó, kibővült felső-oktatási piacon az új magyar nyelven oktató intézmények szintén piaci szereplőkként  jelentek meg, amire az állami szféra is kény-telen volt reagálni. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2001. évi indítása például a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyete-met kényszerítette magyar nyelvű képzési kínálatának bővítésére. Ugyanígy a komá-romi állami magyar nyelvű Selye János Egye- tem 2003. októberi megnyitása felgyorsította a szlovákiai magyar pedagógusképzésben rég-óta fontos szerepet betöltő Nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kará-nak létrehozását. A felsőoktatási fejlesztéssel kapcsolatos többség-kisebbség konfliktusok rendszerint politikai síkra terelődtek. Erre mindegyik régióban találunk példát. Ukrajná-ban a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpát-aljai Magyar Főiskola vezetősége a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség holdudvarába tartozott, míg az Ungvári Nemzeti Egyetemen folyó oktatást az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség támogatta. Romániában a Sapien-tia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kap-csán a kolozsvári akadémiai elit folyamatosan megkérdőjelezte az egyházak egyetemalapító szerepét. Szlovákiában pedig a pozsonyi és nyitrai egyetemekhez kapcsolható akadémiai elit tagjai a Magyar Koalíció Pártja politi -kai sikerének és nem szakmai eredménynek tekintették a komáromi Selye János Egyetem létrehozását. A kisebbségi eliten belüli kon-fliktusokat tovább mélyítette az a tény, hogy ezek az intézményfejlesztések magyarországi támogatásban is részesültek. Ezáltal gyakran a magyarországi belpolitikai játszmák tényező- jévé váltak, ami a határon túli magyar oktatási fejlesztések irányát is befolyásolta.  A kisebbségi oktatás szereplői – a magyar parlamenti képviselet és kormányzati szerepvállalás ellenére – nem vettek részt tevékenyen az országos oktatáspolitikai dön-tések előkészítésében. Mindegyik országban az oktatásügy jogi hátterében erős   kettőség  volt megfigyelhető: a kisebbségi oktatási jogo-kat az előző korszakból örökölt szerkezetek és az EU-s elvárásokhoz való igazodás sajátos keveréke jellemezte. Románia esetében jelen-leg a jogszabályok EU-kompatibilisek ugyan, ám a jogalkalmazás folyamatosan késedelmet szenved. Kellő politikai támogatás hiányában sürgősségi kormányrendeletekkel próbálnak megfelelni a külső elvárásoknak. Szlovákiá- ban 2007 végéig nem alkottak új közoktatási törvényt, annak csak előkészületei kezdődtek el. Az 1984. évi, a szocialista korszakból örö -költ dokumentumot módosították időről-időre.  Az európai strukturális alapok rendelkezésre állnak ugyan, ám a kisebbségi pedagógustársa-dalom nem tud élni a lehetőségekkel. Ukraj-nában a szovjet rendszer öröksége és az ukrán nemzeti megújulás kihívásai, valamint az EU-s normák vállalásából eredő új konfliktusok teszik bizonytalanná a helyzetet. A 2002-ben elfogadott nemzeti oktatásfejlesztési dokt-rína szerint az oktatás jelenti az ukrán állam, az ukrán nemzet és társadalom, valamint az egyén fejlődésének, az ország versenyképes-ségének kulcskérdését. A deklarált oktatás-politikai célok eléréséhez azonban komoly erőfeszítéseket kell tenni, különös tekintet-tel az erősen centralizált, alulfinanszírozott oktatási rendszerre. Szerbiában 2004-ben fogadtak el új közoktatási törvényt. A 21. szá -zad elején több olyan nemzetközi programban  vettek részt, amelyek az oktatási reformok Tudományos konferencia a Selye János Gimná- zium és a Selye János Egyetem szervezésében  386   6. Fejezet • 1989 – 2007 szakmai és kutatási szükségleteit, irányelveit ültetették át a gyakorlatba. Ezt a nyitottságot azonban beárnyékolta a háború emlékezete, a nacionalista felhangok időnkénti felszínre kerülése, ami a pedagógusok fásultságában és a fiatalok elvándorlásában is megmutatkozott.  A 21. század eleji oktatási rendszerek álla - potát és esélyeit – az említett politikai, jogi kereteken kívül – a demográfiai adottsá-gok   határozták meg. A magyar kisebbségek  vonatkozásában mindegyik országban csök-kent a gyermeklétszám. Erdélyben 1990–2008 között az általános iskolás korúak száma 42%- kal lett kevesebb. A következő tíz évben ez a hullám eléri a középfokú és a felsőoktatást is. Szlovákiában 2001–2006 között az általános iskolás korú populáció mintegy 20%-kal csök - kent, 2011-re a prognózisok szerint a közép - iskolások száma több mint 30%-kal, 2020-ra pedig a felsőoktatás korú populáció (a 20–24 éves korosztály) lélekszáma a felére csökken. Közel azonos visszaesést jeleznek előre a Vaj-daságban is: az általános iskola felső tagozatá- nak számító 10–14 éves magyar nemzetiségű korcsoport mintegy 25 százalékkal fog csök - keni 2012-re, a felsőoktatás korú populáció 2022-re pedig közel 40 százalékkal. Kárpátalja zömében rurális környezetben élő lakosságá-ról nem állnak rendelkezésre részletes adat- sorok, ám az kimutatható, hogy 1989–2001 között 20% körüli volt a demográai fogyás és a magyar népesség elöregedőben van.  Az iskolázottsági mutatók   sok vonatko-zásban szintén negatív trendeket jeleztek. Romániában a felsőfokú végzettséggel ren-delkezők aránya alacsonyabb az országos átlaghoz képest, Szlovákiában a magyarok körében az alapiskolát végzettek aránya jóval magasabb, mint az országos átlag; a felsőok- tatásban viszont csak 5% vesz részt, noha az országos átlag 10% körül alakult. Kárpátalján a magyar nemzetiségűek körében viszonylag magas az érettségivel rendelkezők aránya, ám rendkívül alacsony a felsőfokú végzettsé-gűeké. Vajdaságban a magyar nemzetiségűek alapfokú iskolai végzettsége magasabb, közép- és felsőfokú végzettsége viszont alacsonyabb, mint az átlag. Megállapítható tehát, hogy mindegyik országban az iskolai végzettség emelkedésével csökken a magyarok országos átlagokhoz viszonyított részaránya. A demográfiai adottságok és az iskolá-zottsági mutatók alapján a kisebbségi magyar oktatáspolitika megpróbálta csökkenteni azt a különbséget, amely mindegyik tárgyalt szomszédos országban a magyar anyanyel- vűeknek a többségiekkel szembeni alacso-nyabb képzettségi állapotát jelezte. A kisebb-ségi magyar szakmai és politikai vélemények elsősorban a magyarok felsőoktatásban való részvételének százalékos alulreprezentálását, illetve a magyar nyelvű felsőoktatási kínálat szűkösségét hangsúlyozták. Ennek egyenes következménye volt a kárpátaljai, erdélyi, szlovákiai, vajdasági  felsőoktatási fejleszté-sek   beindítása, hivatkozással az „etnikai” hát-rányok kompenzálásának és az oktatási esély-egyenlőség megteremtésének szándékára. Erdélyben a 2007–2008-as tanévben a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) 61 szakon lehetett magyarul tanulni. Önálló magyar nyelvű intézményként működik Nagy-  váradon – az egykori Sulyok István Főiskolá - ból kinövő – Partiumi Keresztény Egyetem 12 szakkal. A Sapientia-EMTE három hely  -színen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíksze- reda) 19 (gazdasági, társadalomtudományi, humán és mérnöki) szakot működtet. Ezek mellett állami magyar nyelvű felsőoktatás zajlik Marosvásárhelyen (Orvosi és Gyógysze-részeti Egyetem, Szentgyörgyi István Színmű- vészeti Egyetem), illetve Bukarestben (hun-garológiai képzés). A felekezeti felsőoktatást a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a gyulafehérvári Római Katolikus Hit-tudományi Főiskola biztosította. Szlovákiában a magyar nyelvű felsőok- tatási kínálatot a 2006–2007-es tanévben a Nyitrai Kostantin Egyetemen évtizedek óta zajló, ám 2004-ben önállósult Közép-európai Tanulmányok Kar magyar tanárképzési prog- ramjai, illetve a 2003–2004-es tanévben létre - jött komáromi Selye János Egyetem teológiai, gazdaságtudományi és tanárképző kara jelenti, ahol 2007-ben hét tanszék működött. Magyar nyelvet és irodalmat a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1951 óta működő magyar nyelv és irodalom tanszé-kén, illetve a Besztercebányán 1996-ban lét -rehozott Bél Mátyás Egyetem Filológia Karán működő hungarológiai tanszéken oktattak. „A kisebbségi oktatást Közép- Európában pedagógiai, intéz-ményszervezési vagy kisebbség-politikai kérdésként szokták kezelni. Ennek megfelelően pedagógiai, intézményszervezé-si vagy politikai megoldásokat ajánlanak a kisebbségi oktatás problémáira. A kisebbségek lak-ta térségeket megvizsgálva úgy találtuk, hogy a kisebbségi okta-tást alapvetően nem a pedagógiai és nem is az intézményszervezési kérdések határozzák meg, hanem az ott élő kisebbségek érdekérvé-nyesítése. A kisebbségi oktatás Közép- Európában a kisebbségi politizálás függvénye.    A kisebb-ségi politikust ebben a régióban a közösség önmeghatározása – az önmeghatározás szükséglete és kényszere – hajtja. A kisebbségek a keleti térségekben inkább törté-netileg határozzák meg önmagu- kat, a nyugati térségekben – ettől eltérően – inkább regionálisan. […] A kisebbségi iskola szerepe ezért a keleti térségekben a nem-zeti identitás megőrzése, a nyuga-ti térségekben a kultúra fönntar-tása és a nyelv terjesztése.”Kozma Tamás:  Kisebbségi oktatás  Közép-Európában.  FKI, Buda- pest, 2005. 169.  Módszertani konferencia a  Kárpátaljai Magyar Főiskolán   A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei 387 Kárpátalján a magyarországi támogatás-sal megvalósult kisebbségi magyar felsőok-tatási fejlesztés eredményeként jött létre és működött az alapítványi fenntartású II. Rákó-czi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, ahol  jelenleg tanár-, kertészmérnöki, közgazdász és informatikai, magyar, angol, ukrán kép-zések is zajlanak. A beregszászi intézmény államilag elismert, hitelesített oklevelet ad ki végzős hallgatóinak, ami az ukrán–magyar ekvivalencia-szerződés értelmében Magyar-országon egyetemi szintű oklevélnek felel meg. A 2007–2008. tanévben öt tanszéken és a Felnőttképzési Központ három képzési programjában oktattak.  Az állami szféra részeként magyar nyelvű képzés folyik az Ungvári Nemzeti Egyete-men, ahol önálló magyar kart is létre akarnak hozni. Szintén állami a Munkácsi Tanítóképző magyar nyelvű csoportja.Vajdaságban magyar tannyelvű oktatás az állami felsőoktatás keretében a szabadkai Műszaki Főiskolán és a Tanítóképzőben, vala-mint az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken folyt. A diákok részben magyarul tanultak a szabadkai Közgazdasági- és Építőmérnöki Karon, valamint az újvidéki Művészeti Akadémián. 2006. októberében nyílt meg a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. A vizsgált országok magyar nyelvű felső-oktatási piacán az említett helyi intézmények mellett megjelentek magyarországi felső-oktatási intézmények    kihelyezett tagozatai  is: Erdélyben a Szent István Egyetem, a Nyu-gat-magyarországi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskola, a Gábor Dénes Főiskola, a Debreceni Egyetem, Tessedik Sámuel Főiskola; a Felvidéken a Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazda-ságtudományi Egyetem, a Komáromi Város Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara, a Miskolci Egyetem, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola és a Gábor Dénes Főis- kola. Kárpátalján az 1990-es években a Nyír -egyházi Főiskola és a Szent István Egyetem Kertészmérnöki Kara vállalt szerepet. Vajda-ságban szintén jelen volt a Szent István Egye-tem, illetve a Gábor Dénes Főiskola.  A magyarországi felsőoktatási szerep-lők megjelenése részben hiányszakmák lefedésére irányult, ám stratégiájukat gaz-dasági számítások is befolyásolták: az Okta-tási Minisztériumtól hallgatói normatívát hívhattak le a határon túli diáklétszámra is, illetve az OM által nem támogatott képzések esetében a határon túliaktól tandíjat kér-tek. A határon túli felsőoktatási fejlesztések következtében ezen kihelyezett tagozatok-nak és konzultációs központoknak egy része kifutó rendszerben megszűnt, ám itt-ott még ma is léteznek ilyen képzések. A felsőoktatási fejlesztéseknek, az egyes intézményi és regionális stratégiáknak a demográfiai és a munkaerő-piaci trendekkel  való összhangba hozása jogos oktatáspolitikai és gazdasági elvárás. A gyereklétszám csökke-nése hamarosan új helyzet elé fogja állítja az intézményeket és képzési kínálatukat is, első-sorban ott, ahol a kínálatban párhuzamosságok is tapasztalhatók. A határon túli felsőoktatási rendszert sem lehet már piaci automatizmusok 2001  Az Ukrán Oktatási Minisz-térium akreditálta a Kárpátaljai Magyar Főiskolán beindított sza-kokat, így ez az első magyar ki-sebbségi felsőoktatási intézmény a Kárpát-medencében, amely a többségi állam által kibocsátott diplomát adhat végzőseinek. 2005 Magyar Történelem és Eu-rópai Integrációs Tanszék nyílt az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Románia:1989 Létrejött a Bolyai Bizottság, mely később Bolyai Társasággá alakult. Célja az állami magyar egyetem visszaállítása volt. 1990. március 19–21.  Marosvá-sárhelyen összecsaptak román és magyar tüntetők, melynek egyik közvetett kiváltója a Bolyai Líce-um román és magyar tagozatának szétválása volt. 1991 Megalakult a Romániai Ma- gyar Pedagógusszövetség. 1995. május 2.  A magyar és a román oktatási miniszter meg-állapodást írt alá a bizonyítvá-nyok és diplomák kölcsönös el-ismeréséről. 1995. június 28.  A román par-lament elfogadta a tanügyi törvényt. 2000  Az 1990-ben alapított Su -lyok István Református Főiskola bázisán megalakult a Partiumi Keresztény Egyetem. 2001 Megnyílt a Sapientia Erdé-lyi Magyar Tudományegyetem. 2006  Megjelent az oktatás minő-ségbiztosításáról szóló törvény. Szerbia:1992 Megszüntették a Tartomá-nyi Közoktatási Tanácsot, mely mindaddig a magyar tannyelvű is-kolákért felelt, valamint a Tarto-mányi Tankönyvkiadó Intézetet. 1993 Megalakult a Vajdasági Ma- gyar Pedagógusok Egyesülete. 2001  A vajdasági képviselőház elfogadta a határozatot, melynek értelmében a felsőoktatásban a nemzetiségek nyelvén is meg kell szervezni a felvételi vizsgát. 2002 Omnibusz törvénnyel az oktatásra is kiterjedő – 1990 után megszüntetett – önkormány  -zati jogköröket kapott vissza a Vajdaság.  A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum  388   6. Fejezet • 1989 – 2007 „Napjainkban Európa-szerte a két- vagy többnyelvűség egyre inkább követendő mintává válik […] az egységesülő Európán kí- vül rekedő kárpátaljai magyar kö- zösség azonban – jelen pillanat - ban legalábbis úgy tűnik – nyelvi tekintetben is egyre távolabb kerül a világ boldogabb felétől.  Ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösségnek reális esélye legyen a megmaradásra, illetve a világ-ban zajló társadalmi-politikai folyamatokban való részvételre, elengedhetetlen egy olyan nyelvi alap, amely az anyanyelv megőr-zésén nyugszik, s erre épül rá az államnyelv és egy jelentős világ-nyelv megfelelő szintű ismerete. A kárpátaljai magyarságnak […] a saját jól felfogott érdeke, hogy anyanyelve megőrzése mel-lett elsajátítsa az államnyelvet és még legalább egy világnyelvet.  A közösség és nyelvi tervezési döntéseket hozó intézményei te-hát ezeket a célokat tartják szem előtt.”Beregszászi Anikó: A kárpátaljai magyarság nyelvhasználati sajá-tosságai a nyelvtervezés szem-szögéből.  Kisebbségkutatás  2002. 2. sz. 369. nélkül elképzelni, és a piaci logika térnyerése már nem csak a kisebbségi és többségi nyel- ven, hanem a magyarul is oktató intézmények között is érvényesül. A bolognai rendszerre  való áttérés, illetve Magyarország, Szlovákia és Románia EU-s csatlakozásával kapcsolato-san pedig újabb kihívásokkal is szembe kell néznie. Egységesen elgondolva továbbá megál-lapíthatjuk, hogy a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási rendszereknek (és a hozzájuk szorosan kapcsolódó kutató intézmények-nek) még szembe kell nézniük az oktatói-ku-tatói utánpótlás biztosításával, a felsőoktatás eltömegesedésével, a felsőoktatás társadalmi beágyazottságával, a magyar nyelvű képzések nem pusztán öncélú tételezésével, a regioná-lis kutatási stratégiák hiányával, a hálózati együttműködések térnyerésének szükségessé-gével, a képzések, kutatások finanszírozásával.  Az egyes országok felsőoktatási törvénykezé-sének változása, illetve a többség-kisebbségi politikai elitek konfliktusai a magyar nyelvű képzések akreditációja megszerzésére is kiha-tással lehetnek.  Az általános és középfokú iskolarend-szer  Erdélyben a legnagyobb: a gyereklétszám csökkenése miatt az utóbbi években ugyan harmadával csökkent a magyar nyelvű intéz- mények és tagozatok száma, 2006-ban mégis mintegy 1400 óvodában és iskolában közel 180.000 diák számára zajlott magyar nyelvű oktatás. Szlovákiában 377 alap- és középis - kolában oktattak közel 49.000 diákot magya -rul. Kárpátalja vonatkozásában az egyik leg-nagyobb kisebbségi oktatáspolitikai kihívás az ukrán nyelv elsajátítása. A magyar nyelvű iskolarendszert mintegy 106 intézmény teszi ki: 11 elemi, 52 általános iskola, 34 középis - kola, 2 gimnázium, 7 líceum, ahol közel 20.000 diák tanul. Az iskolák háromnegyede magyar tannyelvű, a többiben a magyar mellett ukrán  vagy orosz nyelvű tagozatokat is működtetnek. Vajdaságban magyar tannyelven a 2004/05-ös tanévben 26 község 78 általános iskolájában mintegy 18.000 gyerek számára folyt oktatás, és 12 község 34 iskolájában (10 gimnázium - ban, 23 szakközépiskolában és szakmunkás -képzőben, valamint egy művészeti középisko- lában) mintegy 6.700 diák számára volt bizto -sítva a középfokú oktatás. A kisebbségi magyar oktatáspolitikai fej-lesztések másik, jól behatárolható területe a középfokú oktatás . Ebben fontos szere-pet játszottak a helyi, magyar pedagóguso-kat tömörítő szervezetek. A vizsgált orszá-gok szintjén és kisebbségi vonatkozásban egyaránt szembeötlő, hogy legtöbb helyen a középiskolák jórészt elméleti jellegűekké  váltak  , ezen belül pedig a humán, pedagógiai, társadalomtudományi területek kibontako-zása új lendületet kapott. Itt megint tetten érhetjük a kompenzációs szándékot (ezek a területek a korábbi évtizedekben, mondhatni, állami tiltás alá estek), aminek következmé-nye az lett, hogy a korábban mesterségesen felduzzasztott reál és műszaki képzéseknek az 1990-es évek elején bekövetkezett össze - omlása után nem fordult – főképp magyar kisebbségi vonatkozásban – kellő oktatáspo -litikai szándék a szakképzés  fejlesztésére.Romániában a kilencvenes években a szaktantárgyakat csak román nyelven lehe- tett tanulni, ám egy 1999-es törvénymódo -sítás lehetővé tette e tárgyak anyanyelven történő tanítását, amennyiben a román szak-terminológia elsajátítása is biztosítva van.  A korlátozó rendelkezések következtében a romániai magyar középiskolai szintű popu- láció döntően elméleti iskolába jár. A 2002–2003-as tanévben például az elméleti oktatás - ban tanuló középiskolások aránya 63% volt, a fennmaradó 37% művészeti, sport, pedagó -giai és műszaki szakirányok között választ- hatott; az utóbbi aránya elérte a 30%-ot.  A kisebbségi szakoktatás helyzetét nemcsak az alacsony részvételi arány, hanem a szűk szakképzési kínálat, valamint a szakképzési lehetőségeknek a régiók közötti egyenlőtlen eloszlása is meghatározza. A fenti tényezőket súlyosbítja a szakoktatási intézmények nem megfelelő infrastrukturális felszereltsége, a vállalkozói szféra érdektelensége, a magyar szakemberek hiánya, a továbbképzés meg-oldatlansága, a magyar nyelvű szakkönyvek és tankönyvek hiánya. Szlovákiában szintén tapasztalni lehetett a gimnáziumi oktatás térnyerését és a szakképzés arányának csök- kenését, amely az iskolaszerkezetben 28–30 százalék körül stabilizálódik. A szakiskolák presztízse csökkenéséhez az is kétségkívül  Az Újvidéki Egyetem  Magyar Tannyelvű Tanító- képző Kara, Szabadka
Related Search
Similar documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks