Befogadás és idegenellenesség Európában és Magyarországon (2005)

Description
Befogadás és idegenellenesség Európában és Magyarországon (2005)

Please download to get full document.

View again

of 29
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Information
Category:

Weather And Climate

Publish on:

Views: 0 | Pages: 29

Extension: PDF | Download: 0

Share
Transcript
  N EMÉNYI  M ÁRIA  – T AKÁCS  J UDIT Befogadás és idegenellenességEurópában és Magyarországon * Tanulmányunkban a European Social Survey (ESS) 1 2002 és 2003 folya-mán 22 európai országban (N = 42 359) végzett felmérésének az idegen-ellenességgel, illetve a befogadással kapcsolatos attitûdöket firtató kér-déseit elemezzük, különös tekintettel a magyar adatokra. Az Inter-national Social Survey Program 2 keretében 1995-ben és 2003-ban végzettvizsgálatok eredményei szerint a vizsgált 23, illetve 22 ország közül Ma-gyarország is azon országok közé tartozik, ahol nagyon erõteljesen el-utasítják a bevándorlókat és általában az idegeneket. 2003-ra ugyan va- TANULMÁNY  Az elmúlt évtized európai empirikus kutatásai azt mutatják, hogyMagyarország azon országok közé tartozik, ahol nagyon erõteljesenelutasítják a bevándorlókat és általában az idegeneket.Tanulmányunkban a European Social Survey keretében 2002 és 2003folyamán felvett adatokat elemeztük annak szándékával, hogy bemutassuk a vizsgált 22 európai ország – és köztük különösenMagyarország – jellemzõit a befogadás és az idegenellenességdimenzióiban. E vizsgálat elsõsorban azt bizonyította számunkra,hogy a migrációtól való félelem sokkal inkább jellemzi Európaszegényebb országait, mint a gazdagabbakat, inkább jellemzi akésõbb csatlakozókat, mint az Unió alapítóit, és inkább jelen van ott,ahol a migráció kevésbé jellemzõ, mint azokban az országokban,ahol az idegenek befogadásának több évtizedes, vagy akárévszázados hagyománya van. Azokban az országokban, aholfennmaradt a diktatúra, ahol a nemzeti sérelmek összekapcsolódtaka más hatalmaktól való fenyegetettség érzésével, kevésbétapasztalható a nyitottság a világ sokféleségének elfogadásában. Ígynem véletlen, hogy a menekültstátusért folyamodók és általában a bevándorlás megítélésében Magyarország – más posztszocialistaországokkal, illetve Görögországgal együtt – kifejezettenrosszul szerepelt. * Szeretnénk köszönetet mondani Bartha Attilának az adatok elemzésében nyújtott segít-ségéért.1 http://www.europeansocialsurvey.org/2 http://issp.org 24  Esély 2005/5  lamennyivel mérsékeltebbé vált a magyar idegenellenesség mértéke, detovábbra is Magyarország a bevándorlók és az idegenek befogadását leg-inkább elutasító országok egyikének mutatkozik az európai mezõnyben.Elemzésünk elsõ fázisában abból a szempontból tekintettük át az etárgykörbe tartozó 58 kérdést, hogy milyen a válaszok eloszlása, milye-nek az átlag- és a mediánértékek az egyes kérdéseknél, illetve megnéz-tük, melyek azok az országok, illetve országcsoportok, amelyek átlag-illetve mediánértékei szélsõségesen eltértek a többségtõl, akár pozitív,akár negatív irányban. A jelentõs véleménybeli eltérések jelzésértékûeklehetnek, és nemcsak az egyes országok vagy országcsoportok jellemzõ-inek vonatkozásában, hanem annyiban is, hogy magára a kérdésre is fel-hívják a figyelmet, hiszen valószínûsíthetõ, hogy fontos témakörökreutalnak.Az elemzés megkönnyítése érdekében a kutatásban részt vevõ hu-szonkét országot a következõképpen csoportosítottuk: a posztszocialistaországok csoportjába került Csehország, Magyarország, Lengyelországés Szlovénia; a dél-európai országok közé Görögország, Olaszország,Portugália és Spanyolország; az észak-európai országok közé Dánia,Finnország, Norvégia és Svédország. A legnagyobb csoport a nyugat-eu-rópai lett: ide soroltuk Angliát, Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát,Írországot és Luxemburgot. Végül kialakítottunk egy általunk közép-nyugat-európainak nevezett csoportot, melybe Ausztria, Németország ésSvájc került. Ez utóbbi kategória tulajdonképpen tekinthetõ a nyugat-eu-rópai kategória alcsoportjának, mégis úgy gondoltuk, hogy – különösena gyarmatbirodalmak hiányával kapcsolatos – történeti jellemzõik és anémet nyelvhasználattal összefüggõ kulturális homogenitásuk miatt ér-demes megkülönböztetni ezeket az országokat a nyugat-európai fõso-dortól. Izraelt egyik országcsoportba sem osztottuk be, hanem kizárólagönállóan vizsgáltuk.Vizsgálatunk második szakaszában azt vizsgáltuk, hogy vajon a jel-lemzõ válaszok alapján kirajzolódnak-e jellegzetes, egymástól erõsen el-különülõ attitûddel rendelkezõ csoportok; ennek megállapításáraklaszterelemzést végeztünk. Az elemzés elsõ fázisában különösen fon-tosnak mutatkozó témakörökkel kapcsolatos öt változó alapján négyklaszter rajzolódott ki, melyek a befogadás és az idegenellenesség di-menzióiban négy fõ attitûdtípust jelöltek ki. Az elsõ típusba a vizsgáltsokaság 41 százaléka sorolódott, ezt a csoportot mérsékelt gazdaságifenntartásokkal jellemezhetõ  befogadó  típusnak nevezhetjük. A másodiktípusba az a – 27 százaléknyi – válaszoló került, akiket ugyan nem jel-lemeznek rasszista alapú fenntartások a bevándorlókkal szemben, mégisáltalában  inkább elutasítónak  tekinthetõk .  A következõ csoportba a vála-szolóknak az a 20 százaléka sorolható, akik ugyan  inkább befogadóak,  deakiknek rasszista alapú fenntartásaik vannak az idegenekkel szemben.Végül a válaszolók 12 százalékát  elutasító  típusnak tekinthetjük, akikre arasszista (fajelméletet kreáló) fenntartások is jellemzõek. Neményi – Takács: Befogadás és idegenellenesség Európában és Magyarországon Esély 2005/5  25  1. A befogadás általános szempontjai Elsõ lépésként azt vizsgáltuk, mennyire fontosak a kérdõívben megadottkülönbözõ szempontok a bevándorlók befogadása és letelepedése szem-pontjából. Azt láttuk, hogy a huszonkét ország összes válaszolóját figye-lembe véve a legkevésbé fontos szempont a bevándorló fehér bõrszínevolt (tízes skálán 1-es medián- és 2,4-es átlagértékkel). Ezután a beván-dorló jó anyagi helyzete következett (medián: 3; átlag: 3,3), ezt követtea keresztény kultúrához tartozás (medián: 3; átlag: 3,7), majd pedig az aszempont, hogy legyenek a bevándorlónak az adott országban közeli ro-konai (medián: 6; átlag: 5,4). A kritériumok sorában az iskolai végzettség(medián 7; átlag: 6,3), a befogadó ország munkaerõpiacán szükségesszaktudás (medián 7; átlag: 6,7) és nyelvismeret következett (medián 8;átlag: 6,7). Végül a legfontosabbnak az a kritérium tûnt, hogy a beván-dorló elfogadja a válaszoló hazájában uralkodó helyi szokásokat (medi-án: 8; átlag: 7,5). Az átlagértékek azonban a legtöbb szempontot érintõen jelentõs eltéréseket fedtek el az egyes országok illetve az országcsoportokközött. Svédország például majdnem minden kérdés megítélésében azátlagosnál jóval befogadóbbnak, míg Görögország az európai országokátlagához képest jóval elutasítóbbnak mutatkozott. Az átlagosnál befo-gadóbb attitûdök jellemezték több kérdésben is Norvégiát és Luxembur-got, az elutasítóbb attitûddel gyakran jellemezhetõ országok között pedigfeltûnt még Izrael, Magyarország és Csehország.A befogadás szempontjainak megítélése során az egyes országok kö-zött tapasztalt jelentõs eltéréseket a következõ táblázatban foglaltukössze: 1. 1. táblázat  A befogadás szempontjai fontossági sorrendben (0 = egyáltalán nem fontos; 10 = nagyon fontos) – az átlagtól jelentõsen eltérõ országok jelölésével A befogadás Átlag Jelentõs eltérés az Jelentõs eltérés azszempontjai [medián] átlagtól a befogadás átlagtól az elutasításirányában irányában Fogadja el 7,5 [8] Írország 6,6 [7]  Magyarország 8,9 [10] a szokásokat Norvégia 6,5 [7] Belgium 8,2 [9]Lengyelország 6,5 [7] Csehország 8,2 [9]Portugália 7,1 [7] Görögország 8,1 [9]Szlovénia 7,9 [9]Beszélje a nyelvet 6,7 [8]  Svédország 4,4 [4] Izrael 5,3 [10] Spanyolország 5,4 [6]Portugália 6,5 [6]Szükséges 6,7 [7]  Svédország 4,9 [5] Görögország 8,2 [9] szaktudás Norvégia 5,9 [6]  Magyarország 8,1 [9] Portugália 7,5 [8]Csehország 7,4 [8]Izrael 7,1 [8]Németország 7 [8]Finnország 6,9 [8] TANULMÁNY  26  Esély 2005/5  A befogadás Átlag Jelentõs eltérés az Jelentõs eltérés azszempontjai [medián] átlagtól a befogadás átlagtól az elutasításirányában irányában Iskolai végzettség 6,3 [7]  Svédország 4,6 [5]  Görögország 7,7 [8] Norvégia 5,1 [5]  Izrael 6,8 [8]Hollandia 5,7 [6]Olaszország 5,7 [6]Portugália 6 [6]Közeli rokonság 5,4 [6] Luxemburg 4,3 [5]  Izrael 6,6 [8] Svédország 4,4 [5] Görögország 6,6 [7]Olaszország 4,4 [5] Portugália 6,5 [7]Ausztria 4,7 [5] Lengyelország 6,3 [7]Hollandia 4,9 [5] Csehország 6,1 [7]Írország 4,9 [5]Norvégia 4,9 [5]Németország 5 [5]Belgium 5,1 [5]Dánia 5,2 [5]Keresztény kultúra 3,7 [3]  Luxemburg 2,0 [0] Izrael 7,4 [9]Svédország 2,3 [1] Görögország 5,9 [6,5] Németország 2,5 [2]  Lengyelország 4,9 [5] Hollandia 2,6 [2]  Magyarország 4,7 [5] Belgium 2,8 [2]  Olaszország 4,5 [5] Svájc 2,9 [2] Jó anyagi helyzet  3,3 [3] Luxemburg 0,9 [0] Portugália 6,8 [7]Svédország 1,8 [0] Franciaország 5,6 [6]Svájc 1,9 [1] Izrael 5,3 [6]Görögország 4,5 [5]Lengyelország 4,1 [5] Fehér bõrszín 2,4 [1] Luxemburg 0,8 [0]  Magyarország 4,1 [4] Svédország 1,3 [0]  Csehország 3,7 [3] Németország 1,5 [0]  Görögország 3,6 [3] Dánia 1,83 [0] Az országcsoportok vizsgálata alapján a befogadási kritériumok fon-tosságának tekintetében a posztszocialista országok és a dél-európai or-szágok között komoly hasonlóságot lehetett felfedezni: az európai átlag-értékekkel összevetve mindkét országcsoportban kiemelt fontosságot tu-lajdonítottak a fehér bõrszínnek, az anyagi háttérnek, a keresztény kul-turális hagyomány követésének és a szaktudásnak. E közös jellemzõkmellett a helyi szokások tisztelete a posztszocialista országokban tûnt azösszes országcsoport közül a legfontosabbnak. Dél-Európában viszont azeurópai átlaghoz képest a nyelvismeret kevésbé hangsúlyozott szem-pontként jelent meg. Az európai mezõny legbefogadóbbországcsoportjának az észak-európaiak mutatkoztak: az átlagosnál ke-vésbé fontosnak tartották az anyagi hátteret, a rokoni szálak meglétét, aszakértelmet, a nyelvismeretet, és a megfelelõ iskolai végzettség fontos-ságának egész Európában õk tulajdonítottak a legkisebb jelentõséget. Az Neményi – Takács: Befogadás és idegenellenesség Európában és Magyarországon Esély 2005/5  27  északiakkal sok hasonlóságot mutattak a nyugat-európaiak, bár az utób- biak számára a keresztény kulturális háttér kisebb, míg a megfelelõ vég-zettség nagyobb jelentõséggel bírt. Fontos megemlíteni, hogy az Auszt-riát, Németországot és Svájcot magában foglaló közép-nyugati csoportpreferenciái szinte teljesen megegyeztek a nyugat-európaiakkal, az egyet-len lényeges különbséget itt a fehér bõrszín teljesen lényegtelen szem-pontként való megítélése jelentette.Az országcsoportok mediánértékeinek összehasonlításából adódó el-téréseket a következõ táblázat tartalmazza. 1. 2. táblázat  A befogadás szempontjainak mediánértékei fontossági sorrendbenországcsoportok szerint (0 = egyáltalán nem fontos; 10 = nagyon fontos) Befogadási 22 ország Poszt- Dél- Észak- Nyugat-szempont szocialista Európa Európa Európa Bõrszín 1 2 2 1 1Gazdagság 3 4 5 2 2Keresztényháttér 3 5 5 3 2Rokonság 6 6 6 5 5Végzettség 7 7 7 6 7Szaktudás 7 8 8 7 7Nyelvismeret 8 8 7 7 8Helyi szokások 8 9 8 8 8 Magyarországgal és Görögországgal kapcsolatban érdemes megemlí-teni, hogy a fehér bõrszín, a helyi szokások követése és a kívánatos szak-tudás fontosságának megítélése szempontjából saját országcsoportjukból– a posztszocialista illetve a dél-európai országok közül – is kiemelked-tek: a mediánértékek vizsgálata azt mutatta, hogy e három szempontnemcsak az európai, hanem az országcsoportokon belüli összehasonlí-tásban is átlagon felüli fontosságú a magyar és a görög válaszadóknak.Csehország – bár mérsékeltebben, mint Magyarország – szintén kitûnt afehér bõrszínnek tulajdonított fontossággal a posztszocialista országokközül. Ugyanakkor a svéd válaszadók azzal emelkedtek ki, hogy a többiészak-európai országgal összehasonlítva is kisebb fontosságot tulajdoní-tottak a bevándorlók fehér bõrszínének, anyagi hátterének, kereszténykulturális hátterének, megfelelõ iskolai végzettségének és szaktudásának. TANULMÁNY  28  Esély 2005/5
Related Search
Similar documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks